Gróf tolnai Festetics (III.) Pál

(Ság, 1722. december 7.  Pozsony, 1782. április 7.)

 tolnai Festetics család sarja. Festetics Pál egy vagyonos Vas vármegyei köznemesi családban született Festetics Kristóf (1696-1768) somogyi alispán, királyi tanácsos, szeptemvir és mezőszegedi Szegedy Judit (1705-?) gyermekeként. Anyai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Pál (1653-1710) Vas vármegye alispánja és telekesi Török Ilona voltak. Festetics Kristóf 1746-ban vette fel a "tolnai" nemesi előnevét, és vele együtt az egész család
Festetics Pál tanulmányait Nagyszombatban, Bécsben, 1742–1743-ban pedig Lipcsében végezte, ahol Johann Christoph Gottsched tanítványa volt. Hazatérve a kőszegi kerületi táblánál egy ideig joggyakornok, majd 1748-tól Sopron vármegye helyettes alispánja. 1749 novemberétől 1756 májusáig a vármegye megválasztott alispánja, 1751-ben országgyűlési követe.
1756-ban rövid ideig a kőszegi kerületi tábla ülnöke volt, de még ugyanebben az évben a bécsi központi hatóságokhoz rendelték. 1758-ban udvari, 1759-ben kancelláriai tanácsos lett, majd 1762-ben rangjának megtartásával az Udvari Kamarához került. Ez állásában Mária Terézia bizalmasává lett, akinek felkérésére javaslatokat készített az 1764-i országgyűlés elé terjesztendő királyi előterjesztésekhez, többek között az adó felemelése, a nemesi felkelés reformja, az országgyűlést követően pedig az úrbérrendezés tárgyában.
Festetics Pál, a Magyar Kamara alelnöke, magyar grófi címet nyert Mária Terézia magyar királynőtől. 1772. február 24-án Mária Terézia királynő kinevezte titkos tanácsossá és a magyar kamara alelnökévé. 1777-ben Baranya vármegye főispánjává nevezték ki

Festetics Pál nevéhez sok keszthelyi alapítás fűződik. Ezeket elsősorban akkor tette meg, amikor grófi rangra emelték. 1772-ben megépíttette a keszthelyi nemzeti (elemi) iskolát, amelynek tanítóit is ő fizette, valamint megfelelő mennyiségű tűzifát is biztosított az iskola számára. Ugyancsak Keszthelyen gimnáziumot alapított (1772), a gimnázium elé még ugyanabban az évben elhelyeztette a ma is álló Szentháromság szobrot. Foglalkozott méhészettel és selyemhernyó tenyésztéssel. Hajómunkásokat hozatott Triesztből és Hollandiából, akik a fenéki hajóépítő műhelyben (arzenál) „sajkákat, vitorlás hajókat építettek” a balatoni só szállítás érdekében. Valószínűleg ő építtette a Balaton első nagy vitorlás hajóját, amit apjáról Kristófról (Christoph gálya) nevezett el. A kastély építéséhez, bővítéséhez külföldi mesterembereket hozatott. A királynőtől hetivásárjogot kért és kapott (1774. április 2.). Az ő ajándéka volt Keszthely első „tűzi fecskendője”.
 

 

 

A Cristhoph gálya